Tippek a tanuláshoz

Sziasztok!

Naaaa, ki volt extragyors? (Jó, na, nem is, így is több, mint egy hetet kellett várni a cikkre, de azért gyors voltam, nem? De. :D) Öhm, ez most egy kicsit rövidebb cikk a szokottnál, bár ezt gondolom látjátok. Most igazából nincs különös mondanivalóm, csak üdvözölném itt Rissát. <3 

Jó olvasást, remélem, nem lesz teljesen haszontalan a bejegyzés.

–––––––––––––

  Tudom, tudom, jöhet a kérdés, hogy mégis ki vagyok én, amiért úgy érzem, jogom van kioktatni másokat tanulásügyileg, és miért gondolom azt, hogy én vagyok a legokosabb kerek e bloggerbirodalomban. Nos, nem gondolom, hogy mindenki butább nálam, és azt sem gondolom, hogy ezek itt tuti tippek, amik száz százalék, hogy beválnak. Nem, csupán annyi a célom ezzel, hogy leírjam, mi volt jó módszer az elmúlt félévben, illetve mi az, amit alkalmazni szeretnék az elkövetkezendőben.

  Egy egész frappáns 4.81-es átlaggal zártam (ami lehetett volna 4.93 is, ha édes-drága-cuksimuksi kémiatanárom képes elfogadni, hogy a 4.5-öt már felfele kell kerekíteni a matematika szabályai szerint, szóval a 4.57 az már nem is kérdés, de mindegy, nem vagyok ideges, remélem, látjátok, hogy tök nyugodt vagyok). Viszont hiába múltam felül magam, tudom, hogy ennél sokkal jobb is lehetett volna, hiszen tulajdonképpen lótúró volt a mostani teljesítményem, és csak a rövidtávú memóriámnak köszönhetem azt a néhány ötöst, és a tanáraim rendkívüli... hmm, nem is tudom, talán kegyelemgyakorlásának, hogy nem kaptam havonta öt egyest, mert nekem éppen olyan kedvem szottyant, hogy lázadozzak a tanmenet ellen. 

  Szóval lássuk, mit lehetne tenni a jó ügy érdekében. (Azt azért hozzátenném, hogy gimnazista vagyok, bár gondolom, látszik az írásomból, szóval ezek a tippek elsősorban nem egyetemistáknak szólnak, ott kicsit máshogy működnek a dolgok.)

1. ÓRAI FIGYELEM

  Nagyon nincs időérzékem, de valamikor nyáron vagy inkább ősz elején láttam egy face-es csoportban egy kérdőívet, amiben az egyik kérdés az volt, hogy "Mit csinálsz, ha unatkozol órán?" (ne kérdezzétek, én sem tudom, miért érdekel ez bárkit is, de ki tudja, lehet, hogy tök normális, valakit a foci érdekel, valaki meg tippeket gyűjt tanórai unatkozás ellen, ez is hobbi, az is hobbi). Kicsit felháborított, mert szerintem a figyelem az eredményes tanulás egyik alapja. Rengetegszer előfordult már velem, hogy semmit nem készültem, erre a tanár besasszézott egy köteg csillámlóan fehér papírra nyomtatott röpdolival, és gonoszan vigyorogva elénk tette a kérdéssort, miközben már arra gondolt, hogy este annyi karót írhat be a naplóba, hogy kerítést tudna belőle kötni. Hát, bekaphatja, mert aki figyelt órán, az könnyen elő tudja hívni az anyagot. És, gondoljatok bele, nem tudtok, mit csinálni órán (na, jó, hogyha éppen megszállt a múzsa, és hihetetlen ötleteid vannak a történetedhez, meg frenetikus csavarok sorakoznak a buksidban, akkor jogosan teszel Európa társadalomföldrajzára), mert az óra szuggerálása nem vezet eredményre, maximum arra a sajnálatos megállapításra juthatunk, hogy a mutató kettőt lép előre, majd egyet vissza. Ennél még az is jobb, ha arra a hapsira koncentráltok, aki a kapitalizmusról magyaráz, miközben kitérőket tesz kedvenc témaköre, az ősemberek felé. De tényleg, ennek még haszna is van.

    És van egy jó hírem, ebből szinte egyenesen következik a második pont.

2. A VÁZLAT

   Én enélkül képtelen vagyok tanulni, egyszerűen lehetetlennek tűnik a folyó szövegből kihámozni a lényeget. Ellenben egy jegyzet szerintem csodákra képes. Egyrészt a fotografikus memóriát fejleszti és edzésben tartja. Másrészt átlátható. Harmadrészt nem tartalmaz minden lényegtelen adatot.

   Előfordul, hogy órán nem sikerült normális jegyzetet készíteni, mert a padtársunk negyvenöt percen keresztül eszeveszett módon rázza az asztalt, vagy a tanár ugrál a témák között, ezért hányadék lesz a füzetünk. Semmi gond, a könyvből is ki lehet jegyzetelni a dolgokat, vagy az órai vázlatot lehet szebben átmásolni egy papírra, és amíg leírod az anyagot, meg is jegyzed. Tádámm.

  Egy jegyzet szabadon alakítható, akinek az segít, kihúzhatja rikító szövegkiemelővel, színes tollakkal bűvészkedhet, ábrákat rajzolhat, és mindez segíti a gyors és hatékony tanulást.

3. MEGFELELŐ FELTÉTELEK

   Annak, ha fáradtan tanulsz, nincs értelme. Ahogy annak sem, ha kapkodsz, mert tudod, hogy tíz perc múlva már edzésen kell lenned. Ahogy annak sem, ha közben az egyik szemmedel a Real-Barca meccset figyeled, vagy Once Upon a Time-ot nézel.

   Hogyha úgy érzed, tonnás súlyok nyomják lefele a szemhéjadat, akkor nyugodtan feküdj le, és aludj egy-két órát, utána pedig könnyebben fogsz tudni tanulni. Időd jó esetben van, hiszen ha máskor nem, éjfélkor még képes vagy átfutni az anyagot, vagy felkelhetsz hajnali négykor, hogy tanulj még egy kis bioszt. Mindenkinek máskor fog jobban az agya, én többnyire reggel kezdek tanulni, hogyha nem írunk tézét, vagy nem lesz versmondás, mert sokkal jobban megmarad az anyag és mire negyed nyolcra beesem a suliba, már hozzám lehet szólni, anélkül, hogy leharapnám bárkinek a fejét. De ez emberenként változik.

   Másrészt, hogyha a testvéred éppen max hangerőn bömbölteti a zenéjét, akkor nyugodtam szólj neki, aztán ordítsd le a fejét, hogy nem tudsz koncentrálni a trapézalapú gúla térfogatára Wiz Khalifától.

   A harmadik nagyon fontos a testhelyzet, ha elnyúlsz az ágyadon vagy a pihe-puha szőnyegeden, akkor kevesebb eséllyel fogsz tudni koncentrálni, mintha a székeden ücsörögnél egy asztal mellett (tudom, baromi kényelmetlen...).

4. TUDD, MIT AKARSZ!

  Nem kell polihisztornak lenni, nem kell kenni-vágni a föcit, matekból jeleskedni, tesiből sulirekordokat dönteni, és közben még magyarból is ásznak lenni. Senki nem várhatja el egy diáktól, hogy mindenből jól teljesítsen, mert képtelenség. Oké, megesik, hogy valaki kitűnő lesz, de vagy a, élettelen stréber, vagy b, a tanárok kegyelemből felfele kerekítették az átlagait, nehogy ők legyenek a szemetek, amiért nem lesz csupa jeles a bizonyítványában, vagy jóesetben c, zseni. 

   Vegyük például a föcit vagy a kémiát, oké, lehet, hogy lényeges, hol van Varsó, de az már nem, hogy mi történt az óidőben, Plodz elhelyezkedése pedig egyenesen lényegtelen. A föci úgyis csak tizedikig van, ahogy a kémia is. Szóval ezekből akár kettes is lehetsz, mert nem feltétlen fogod alkalmazni. Viszont, hogyha vegyész leszel, és egy napon írtok kémia- és töritézét, akkor inkább a kémiára készülj. Állíts fonotossági sorrendet a tárgyak között, és tűzz ki célokat, miből hányast szeretnél látni a bizidben, tudd, mivel akarsz majd foglalkozni! (Viszont ne feledkezz el az érettségi tárgyakról, akármennyire is utálod a törit, muszáj készülnöd, mert tizenkét év rabszolgaság megkoronázásaként be kell bizonyítanod, hogy töriből is elég érett vagy.)

5. NE ENGEDD ELKALANDOZNI A FIGYELMED!

  Kapcsold ki a telefonod, és hogyha esetleg csaló vagy, akkor dobd a szekrény tetejére, ne is lásd! Magamból indulok ki, és én bizony elég függő tudok lenni, és hajlamos vagyok hülyefejselfie-ket küldeni facebookon, ahelyett, hogy a függvények aszimptotáival randevúznék, vagy imádott être-em ragozását gyakorolnám.

  Ugyanígy, tedd el a könyved, ásd mélyre a bloggeréleted, felejtsd el a barátaidat (jó eséllyel nem rágnak be rád, mert csak két órával később válaszolsz az életbevágó kérdéseikre az egyik színész kockahasáról). Húzd be az ablakodon a függönyt, nehogy tanúja legyél a szomszéd macskák boxmeccsének. És ne álmodozz! Tényleg, zárd ki a külvilágot és áldozz fél órát az eposzi hasonlatok lenyűgöző szerkezetének tanulmányozására!

6. MOTIVÁCIÓ

   Ezt nem tudom senkinek sem én megadni, mindenkinek magának kell motivációt találnia, a lényeg, hogy senki ne érezze úgy, teljesen felesleges bevágnia az anyagot, vagy teljesen felesleges jól teljesítenie. A helyzet az, hogy igazából a tanárnak kéne motivációt adnia, és díjaznia az igyekezetet, illetve nemcsak szidni, hanem dícsérni is, de diákként ne várjunk sokat egy olyan embertől, aki az egész életét egy nyomasztó suliban tölti... elégedjünk meg azzal, ha az anyagot leadja (tisztelet a kivételnek, mert vannak jó tanárok, és az én sulim sem egy pokol, ott is vannak kiemelkedő pedagógusok).

7. KÉRDEZZ!

  Fogadjunk, hogy senki sem értett mindig mindent, biztos mindenkinek volt már sötét foltja, vagy voltak sötét foltjai egy gondolatmenetben, de nem mert rakérdezni órán, mert félt, hogy az osztály kiröhögi, mert amúgy nagyon triviális az egész, ezesetben célszerű a negyvenöt perc lejárta után négyszemközt kérni a tanárt, hogy felvilágosítson az adott dologból. Oké, van olyan tanár, aki egy "ez miért van így?" kérdésre rávágja, hogy mert csak, vagy amikor az osztály kijelenti, hogy semmit nem ért, akkor röpdolit írat, hátha stresszhelyzetben megvilágosodik a tudatlan. Ezesetben ajánlatos megkeresni egy idősebb barátot, aki ráadásul jó az adott tárgyból, tuti, hogy fog segíteni.

8. ÓRÁRÓL ÓRÁRA

  Földrajzból szoktunk gigantikus témazarókat írni, körülbelül félévi anyagból (mert a tanár utál javítani... mi meg utálunk sok adatot megjegyezni, az nem számít?!). Vagyis nem ezzel van a probléma, hanem azzal, hogy ez elfoglal egy háromnegyed füzetet. A helyzet az, hogy ezek a dogák nekem mindig hármasok lesznek, és így is a kettes felé billegek, mert egész évben ki se nyitom a füzetem... Az olyan ciki helyzetek, mint a papíron surranó tollak hangjának hallgatása, és a nyaknyújtogatás a szomszéd lapja felé, elkerülése végett tanácsos minden óra előtt megtanulni a múltkor anyagot, mert így van rá esély, hogy maradnak emlékképek...

9. NE HALMOZZ

   Tudod, hogy szerdán három dogát írsz? A legkellemetlenebb, hogyha mindre egyszerre akarsz felkészülni, és összekavarodik az anyag, és boldogan felcseréled az elektromágneses indukciót a teljes indukcióval. Kicsit kényelmetlen... Szóval a lényeg, hogy ebben az esetben semmiképp ne kedden tizenegykor kezdj el készülni az összes tantárgyra, hanem oszd be! (Be lehet magunknak magyarázni, hogy úgyis elfelejtem, de az esetek többségében a kérdések megláttakor előjönnek az ismeretek.)

10. TANÁRISMERET

   Kicsit csalás ugyan, de fontos megemlíteni... Hogyha nem vagy új a suliban, akkor már volt időd kiismerni az adott tanárokat – tudod, milyen tézére számíts, mikor fog röpit íratni, hogyan viszonyul a leckehiányhoz, satöbbi. És ezt használd ki! A tanárok többségében nem változnak – aki szemét, az szemét marad, akit nem érdekel a házi, azt később sem fogja. A legjobban kiszámítható pedig a tézé minősége – mi kémiából mindig könnyűeket írunk, fizikán az apró részleteket is meg kell figyelni egy feladat szövegében, törin mindig a forrásokból kérdez, nála amúgy is könnyű reklamálni, magyarra csak a kulcsszavakat kell tudni, az angoltézék fennvannak a neten, bioszból szigorú a pontrendszer, matekból sokat számítanak a részeredmények és a gondolatmenet leírása, föciből a topográfiánál mindig meg kell nézni a terület közvetlen környezetét, satöbbi. Ez persze iskolánként és tamáronként változik, mindenesetre érdemes kiismerni a tanárok szokásait, illetve azt, hogy milyen hibákra kényesek.